Téli túra a lengyel Magas-Tátrában

Közepesen nehéz téli túra a Magas-Tátrában

Kiindulási pont: Palenica Białczańska (parkoló a lengyel-szlovák határ mellett)
Célpont: Liptói határhegy (Szpyglasowy Wierch), Magas-Tátra (2172 m)
Teljes távolság: ~20 km
Nettó idő: 7-8 h (ami nagymértékben függ az időjárástól és a fizikai állapodtól)

(A térképen a második napunk látható, amikor a turistaházból gyalogoltunk fel a Liptói határhegyre, majd végig vissza a parkolóig)

A Magas-Tátra

A Zawrat (2172 m), ahol a híres Sas-út kezdődik. Télen nem ajánlott!
A Zawrat (2172 m), ahol a híres Sas-út kezdődik. Télen nem ajánlott!

A Magas-Tátra a Kárpátok legmagasabb hegycsúcsaival büszkélkedő hegyvonulat, egyben a világ legkisebb kiterjedésű magashegysége. Egykor juhászok legeltették itt a nyájaikat nyaranta, de az 1948-ban létrehozott nemzeti park területén ma nagyon szigorú szabályokkal védik a környezetet. A természetjárók, túrázók, hegymászók népszerű célpontja egész évben, hála a számtalan túraútvonalnak, a barátságos turistaházaknak és a varázslatos látványnak. Csak egyharmada tartozik Lengyelországhoz, télen mégis ide érdemes ellátogatni.

Sítúrázók a Lengyel-öt-tó-völgyében
Sítúrázók a Lengyel-öt-tó-völgyében

A téli hónapokban a Magas-Tátra izgalmasabb, legmagasabb részeit Szlovákiában lezárják a turisták elől (egészen pontosan a magashegyi útvonalak november elejétől június közepéig nem járhatók). A lengyel szabályok szerintem ésszerűbbek, így ott csak azokat az utakat zárják le, amelyek túlzottan kitettek vagy például lavinaveszély miatt nagyon veszélyesek. Személy szerint én odavagyok a téli túrákért: az ember egészen kicsinek érzi magát, amikor mindent hó és jég borít, és a tömeg is sokkal kisebb. Csak a hasonlóan megszállott túrázók merészkednek a csúcsok közelébe ilyenkor..

A parkolótól a turistaházig

Az utunkat a szlovák határhoz egész közeli parkolóból kezdjük (egy buszmegálló is van itt, a neve Palenica Białczańska). Zakopanéból rendszeresen indítanak ide minibuszokat. Ha Szlovákia felől érkezik valaki, vonattal (electricka) érdemes elmenni Tátralomnicig, majd busszal Lysá Poľanáig. Onnan már csak pár perc gyalog. A parkolás ára 20 és 50 zloty között mozog (nem sikerült logikát felfedeznem a díjaikban).

Ha nappal érkezünk, kisebb összeget kell fizetni a kapunál, aztán a Halas-tó (Morskie Oko) felé vezető piros jelzést kell követni. A tó a régió egyik legfontosabb látnivalója, ezért az első szakaszon a magánytól nem kell aggódni. Lovasszánokkal hordják fel a tóhoz a kevésbé virgonc turistákat, és időnként egy-egy autó is belerondít a friss levegőbe. Pontosan 3 km után, jobbra látható a nagy lengyel költőről, Mickiewiczről elnevezett vízesés. Balra pár asztal és pad áll (ilyenkor valószínűleg fél méter hó alatt), és egy gyalogút indul felfelé jobbra (zöld jelzéssel).

A Magas-Tátrában a 2000-es években, két hullámban sok százezer fa pusztult el a viharos szélben, és a károk ma is láthatók.
A Magas-Tátrában a 2000-es években, két hullámban sok százezer fa pusztult el a viharos szélben, és a károk ma is láthatók.

A gyalogosok és a sítúrázók ugyanazon az útvonalon osztoznak, bár a két ösvény időnként kettéválik (gyalog levágjuk az élesebb kanyarokat). Fenyőerdőben haladunk nagyjából 3,5 km-t, többnyire felfelé, és itt már jóval kisebb a forgalom. Ez a szakasz könnyű-közepes nehézségű, egy-két meredekebb emelkedővel. Az út egy hegyi patakot követ, néhányszor hidakon átkelve csodálhatjuk meg a hóbuckák között utat találó vizet. Aztán jobbra egy kis faházat pillantunk meg – ez annak a drótkötélpályának az alsó állomása, amivel a kb. 240 méterrel magasabban működő turistaházba szállítják az utánpótlást.

Na, ki a kosárból, személyszállításra nem használható. Helyette balrea kell fordulni, és innen már a fekete jelzést követjük. A ház és a forró italok, ételek kevesebb mint egy kilométerre vannak, de ezt leküzdeni egy óránál is tovább tarthat. Igazán meredek a hegyoldal, a kezekre is szükség lehet – különösen télen, amikor térdig érő hó és a síelők által kijegesített szakaszok váltják egymást. Nem rossz ötlet már most feltenni a hágóvasat. A téli útvonal kicsit eltér a nyáritól, amit a térképek mutatnak. Elkanyarodik balra, és amikor a legmagasabb pontra feljutunk, onnan már a Halas-tó felé vezető (és télen lezárt) zöld jelzés vonalán haladunk tovább az utolsó 100 méteren.

Az Öt-tó-völgyi menedékház

A túrázásnak és hegymászásnak évszázados hagyományai vannak a Tátrában. Az első menedékházakat a turisták számára még a 19. század végén építették a hegység lengyel és magyar oldalán egyaránt. Lengyelországban ma 8 ilyen turistaház várja a – lelkében egészen biztosan – fiatal tömegeket 1031 és 1673 méteres magasság között. A legtöbb hagyományos stílusban épült, természetes anyagokból (kőből, fából).

Az egyik hegyi menedékház csalogató fényei egy hideg téli napon
Az egyik hegyi menedékház csalogató fényei egy hideg téli napon

Miután megtettünk 6,5-7 kilométert, megérkezünk a legmagasabban fekvő – és legelszigeteltebb – menedékházhoz, amely az Öt-tó-völgye öt tavának egyike mellett található (Schronisko Pięciu Stawów). Szállást 2, 4, 6 és 10-ágyas szobákban biztosítanak (összesen 68 ággyal), fejenként 30-45 PLN áron. A helyszínen és online is lehet helyet foglalni, de nem kell elkeseredni akkor sem, ha nem sikerül. Január közepén láttam, ahogy egy férfi május utolsó hétvégéjére iratkozott fel a barátaival… De a jó hír, hogy akkor sem kell a hideg éjszakában halálra fagynod, ha minden szoba megtelt. Mindössze 20 zlotyért alhatsz a padlón (vagy egy asztalon, ablakpárkányon) nagyjából 11-től reggel 6-ig. A körülmények nem éppen ideálisak, de egy estét ki lehet bírni.

Négyágyas szoba egyszerű de kényelmes ágyakkal
Négyágyas szoba egyszerű de kényelmes ágyakkal
Alhatsz az étteremben is zárás után, ha az összes ágy foglalt.
Alhatsz az étteremben is zárás után, ha az összes ágy foglalt.

A közös zuhanyzó és vécé meglepően tiszta volt mindig, amikor ott jártunk, és egy egyszerű konyha is a vendégek rendelkezésére áll, ha valaki magának akar főzni. Ehhez viszont vinni kell minden felszerelést, edények, tűzhely nincsenek. Forró víz ingyen kapható. De szerintem nem érdemes kihagyni a lelkes szakács által helyben készített, ízletes és laktató leveseket, főételeket. Panaszra nem volt okunk, sem az árak, sem az ízek miatt. (Ajánlom a bigost, ami egy toroskáposztához hasonló lengyel étel, 13 zlotyért). Az étterem – kisebb szünetekkel – reggel 8-tól este 9-ig tart nyitva. Ezen kívül van a házban egy kisebb üzlet (túrafelszerelések, szuvenírek), szárítószoba és ingyen csomagmegőrző.

A sárga jelzésen a szlovák határig

Mi sötétben értünk fel a menedékházig, így az éjszakát ott töltöttük, és másnap tettük meg a túra nagyobbik felét. De az egész túra akár egyetlen napba is belesűríthető. A háztól a sárga jelzést kell követni, ami először a völgyet követi a tavak jobb oldalán, aztán balra kanyarodva felvezet a hágóra, ahonnan leereszkedhetünk a Morskie Oko felé a másik oldalon.

Az öt-tavi menedékház főépülete
Az öt-tavi menedékház főépülete

Télen viszont egész más útvonalat követünk. Az első tó után (ami télen annyira nem látható) balra fordulunk, és felfelé haladunk majdnem a sziklák vonaláig, onnan pedig jobbra fordulva nagyjából szintben tovább. Érdemes más túrázók nyumait követni, ha nem is vakon… Elsőként sem lehetetlen küldetés, de a mély hóban kétszer-háromszor annyi időbe fog telni. Normális esetben ez a szakasz is csak közepesen nehéznek mondható, mert egyenletesen halad felfelé. Aztán úgy 1,6 km után ismét balra kell fordulni, és ne legyen senki meglepődve, ha az utolsó 300 méter négykézlábra kényszeríti. Kifejezetten meredek ez a szakasz, télen kötelező a hágóvas. Nekünk 40 percünkbe telt elérni a hágót (2110 m).

Ennyit lehet látni az Öt-tó-völgyéből egy ködös, felhős napon, ha szerencsénk van
Ennyit lehet látni az Öt-tó-völgyéből egy ködös, felhős napon, ha szerencsénk van

Itt kifújhatjuk magunkat, és élvezhetjük a Tátra egyik legszebb kilátás, hiszen két gyönyörű völgyre is ráláthatunk. Nekünk legutóbb nem volt ilyen szerencsénk, a felhőn és a szakadó havon kívül mást nem nagyon láttunk. Ha még mindig tele vagyunk energiával, tovább lehet haladni a Liptói-határhegyig (2172 m), ami csak 150-200 méterre van. Ezen az utolsó, rövid szakaszon akad egy-két kitett rész is, mindkét oldalon veszélyes szakadékokkal, úgyhogy csak az menjen tovább, akinek nincs tériszonya.

A hágóra felérve egy szép napon ilyesmi a látvány: a Halas-tó és kisebbik társa.
A hágóra felérve egy szép napon ilyesmi a látvány: a Halas-tó és kisebbik társa.

További lehetséges úticélok

Eltekintve az ösvény melletti veszedelmes mélységtől, ahol minden lépésre figyelni kell, visszafelé sokkal egyszerűbb és könnyebb a dolgunk. Az egyéni sebességtől függően akár kevesebb mint 2 óra alatt a parkolóban lehetünk.

Az Öt-tó-völgye egy sor másik túraútvonalat is kínál, amelyek mindegyikéről csodás kilátás nyílik a Magas-Tátra csúcsaira és völgyeire. Nagyjából 90 perc kemény menetelés után fent lehetünk a Zawrat-hágón, a Zerge-hegyen (Kozi Wierch) vagy a Zerge-csorbán. Mindhárom a híres-hírhedt Sas-út mentén található, amely egyértelműen a Tátra legnehezebb túraútvonala. A tekintélyt parancsoló útvonal maga télen (elvileg) nem járható, de ezeken a pontokon mégis fel lehet jutni a gerinc tetejére.

A Magas-Tátra nyugati vonulata és az öt tó egyike a Liptói-határhegyről
A Magas-Tátra nyugati vonulata és az öt tó egyike a Liptói-határhegyről

Végezetül pár szó a biztonságról. Attól, hogy az útvonalak télen is járhatóak, még nem tökéletesen biztonságosak, távolról sem. Ellenőrizd az aktuális és várható időjárást és a lavinaveszély fokát a hegyimentő-szolgálat oldalán (itt), mielőtt útnak indulsz. Fektess be megfelelő téli felszerelésre (hágóvas, vízhatlan, magashegyi bakancs, esetleg jégcsákány, bukósisak, de legyen nálad telefon, térkép, fejlámpa, napszemüveg is, stb.). Mindig alkalmazkodj az időjárás változásaihoz, és tiszteld a hegyet. Ne vállalj túl nagy kockázatot – az álomszép kilátás megvár!

1 thought on “Téli túra a lengyel Magas-Tátrában”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.