Bor és víz

augusztus 28, 2017 0 By Viktor

3. nap: Pihenés Karlócán

Kilátás a bár sátra alól

Hadd kezdjem az előző estével. Mivel a kemping területén nem volt víz, és nem akartunk az erdész házának ablakai alatt sem fürödni, valahogy meg kellett oldanunk, hogy elegendő vizet szállítsunk a sátrunkhoz. Szerencsére hoztam magunkkal egy vízhatlan zsákot, amit amúgy vízitúrán lehet a kényes holmik szárazon tartására használni. Gondoltam, ha be nem ereszti a vizet, akkor ki sem… Megtöltöttük vagy 20 liter vízzel, elvittük a sátrunkig, aztán indonéz módra, műanyag pohárral meg is mosakodtunk. Persze pont akkor jött egy család a játszótérre, amikor Anita beszappanozva állt egy csenevész fa takarásában… de diszkréten odébb mentek, és mi fél óra múlva befejezhettük a tisztálkodást.

A fürdőszobánk majdnem kész 🙂

Aztán arra gondoltam, a tartályunkat a ruhák kimosására is felhasználhatnánk. Megtöltöttük félig vízzel, hozzáadtuk a mosószert és a koszos ruhákat, és lezártuk. Utána vadul ráztuk pár percig, és kézi mosógépünk kiváló munkát végzett. A ruhák tiszták és finom illatúak lettek.

A székesegyház homlokzata

Délután visszagurultunk a városba, és megnéztük a főteret a székesegyházzal. A szigorú néni a templomban figyelmeztetett, hogy semmilyen módon nem készíthetek fotót belül, de azért valahogy sikerült… Utána megkóstoltuk a helyi bort is a tér egyik kávézójának teraszán. Annak ellenére, hogy vasárnap volt, alig akadtak turisták – Anita meg is jegyezte a végén, hogy a sarkon áruló férfi egész idő alatt egyetlen hűtőmágnest sem adott el.

Belülről talán még inkább lenyűgöző

Aztán este, amíg a vacsoránkkal bíbelődtünk, egy pár érkezett kerékpárral. Egy angol lány volt és egy belga srác, útban Isztambul, illetve a Fekete-tenger felé. Nagyon kedvesek volta, de rendkívül lestrapáltak, így csak pár percig beszélgettünk. Amilyen forróság tud lenni nappal, könnyen lehet, hogy holnap estére mi is ilyen kimerültek leszünk…